Fürész-Mayernik Melinda – Angolkalauz.hu

“Szükségem van arra, hogy kilépjek a szoptatás-peluscsere-alvás háromszögből és úgy érezzem, hogy a társadalom számára is hasznos vagyok.”moments365_angolkalauz_web_wm

Vállalkozóvá és anyává válásom nem esett egybe. A főiskola elvégzése után tanítani kezdtem a helyi általános iskolában (angolt, majd később matematikát is). Ekkor tapasztaltam meg, hogy milyen sok nyelvtanuló küzd az angollal, nehezükre esik a szavakat és nyelvtani szabályokat megtanulni és félnek megszólalni idegen nyelven. Ekkor határoztam el, hogy ezen változtatni fogok, és ha gyermekem lesz, időben megismertetem majd az angollal. A saját óráimon is igyekeztem játékos formában, tapasztaláson és élményeken keresztül, szórakoztató módon tanítani, illetve ekkor (2011) indítottam el (a főállásom mellett) a játszócsoportokat angol nyelven több korcsoportban: babáknak és szüleiknek, óvodásoknak és iskolásoknak. Igazi „szerelemvállalkozás” ez, hiszen nem a megélhetésem múlt rajta, hanem egyfajta önmegvalósítás ez számomra. Az iskolában (ahol dolgoztam Míra születése előtt) szívesen várnak vissza kollégák, gyerekek és szülők egyaránt. Az még a jövő zenéje, hogy később hogyan fog alakulni, jelenleg nagyon jól érzem magam itthon, saját magam oszthatom be az időmet, ha Mírának szüksége van rám, itt vagyok mellette, nem cserélnék senkivel. Amíg nem volt gyerekem, reggeltől estig az iskolában voltam, szívesen foglalkoztam plusz dolgokkal, megterveztem az óráimat, szemléltető eszközöket gyártottam, ha kellett még itthon is színeztem-vágtam, dolgozatot javítottam… Őszintén szólva nem nagyon tudom elképzelni, hogy visszamenjek főállásba dolgozni, mert fáj arra gondolnom, hogy azt az időt, amit az iskolában tanítással és extra dolgokkal töltök (amit persze nagyon szeretek), nem a saját gyermekemre szánhatom. Emellett pedig a magam ura vagyok, nem szabja meg senki a tanmeneteimet, nem mondják meg, hogy mikor mit tanítsak, hanem igazodhatok a gyerekek igényeihez, ami óriási módszertani szabadságot jelent számomra.

  1. október 2.

Reggel 6 óra, anya lettem. Bár ez a császármetszéses altatás miatt csak délután vált valóságossá, mikor a kislányomat először megpillantottam. Aki anya, annak nem szükséges elmesélni, hogy ez minden szempontból egy „új élet” kezdete. Szoptatás, peluscsere, altatás, túlélés, sok mosoly és ugyanannyi sírás, a jól csinálom-e kérdések, nagyjából így néz ki az első pár hónap, amíg összeszokik anya és gyermeke. A régi szervezkedős életem, az emberek társasága, úgy 3-4 hónap után kezdett hiányozni, úgy éreztem, hogy be vagyok zárva, meg fogok őrülni, ha nem csinálhatom azt, amit eddig. Persze jött vele a lelkifurdalás és önmarcangolás is, aztán a férjemmel való beszélgetés túllendített ezen is. Attól, hogy anya lettem nem kell feladnom a régi önmagam, a baba mellet is van élet. Sőt, véleményem szerint, ha a gyermek egy kiegyensúlyozott anyát kap, mert ő csinálhatja, amit szeretne, ő is jobban jár. Persze nem vagyunk egyformák és néha irigylem is az „Ősanyákat”, akik arra teszik fel az életüket, hogy a gyerekeiknek éljenek és ezzel ők ki is egyeznek. Nekem hiányzott az életemből, hogy „valami hasznos dolgot” csinálhassak. Ettől még szeretem a lányomat, ő a mindenem, szeretnénk neki még kistesókat is, de szükségem van arra, hogy kilépjek a szoptatás-peluscsere-alvás háromszögből és úgy érezzem, hogy a társadalom számára is hasznos vagyok.

A 3-4 hónap eltelte után indult valóban a mostani vállalkozásom. Át kellett gondolnom, hogy hogyan tudom összeegyeztetni majd a játszócsoportokat a gyerekem napirendjével, kire tudom majd rábízni, milyen megoldás van, amit itthonról is tudok csinálni és az angollal kapcsolatos. Ekkor kezdtem el mélyebben az online marketinggel és az otthonról végezhető munkákkal foglalkozni. Azt tudtam, hogy mit szeretnék, csak nem voltam biztos a kivitelezésben. Itt vidéken ráadásul az online vállalkozásokat és a marketinget sokan nem is tudják hova tenni. Emlékszem, mikor az egyik ismerősömnek először mondtam, hogy mivel fogok foglalkozni, csak kedvesen mosolygott, mondván „jól van, nem tudod, mit csinálj a sok szabadidőddel, felesleges időpocsékolás…” De nem hallgattam senkire, tanultam és kitaláltam a koncepciót, amivel itthonról is felépíthetem a vállalkozásomat. Adta magát a dolog, hogy amikor elkezdtem a lányommal angolul is foglalkozni, egyidejűleg indítottam a blogot is, hogy ezzel a többi szülőnek is motivációt adjunk. Elkészítettem egy ingyenes szülői kezdőcsomagot, amivel a hírleveleimre tudnak feliratkozni a szülők, így bővítem folyamatosan azokkal a listámat, akiket valóban érdekel a gyermekük nyelvi fejlődése. A legszebb dolog számomra a gyereknevelésben, hogy látom minden egyes nap, ahogyan fejlődik, nyílik az értelme, egyre több dolgot megért, válaszol, kommunikál (magyarul és angolul) és rengeteg szeretetet sugároz felénk. Ebből merítek erőt a folytatáshoz.

Amikor Míra betöltötte az egy évet, akkor indítottam újra az angol játszócsoportjaimat, mellette pedig folyamatosan írtam és írom a blogot, heti terveket és letölthető segédanyagokat, illetve nekiláttam egy könyv megírásának is: Angol kalauz a mondókák világába címmel, ami a napokban jön ki a nyomdából.

Kulcsszó: tanítani

Mindig tudtam, hogy tanítani szeretnék. Ez már nagyon korán megmutatkozott, amikor gyerekként leültettem a macikat és meséltem nekik. Számomra nem volt kérdés, hogy „mi leszek, ha nagy leszek?” Persze voltak kósza gondolatok űrhajózásról meg régészetről, de a tanítás volt a nagy álmom.  A tanítás nekem egy „szerelem”, nem munka, hanem hobbi, hivatás.

A hivatásomban azt szeretem, hogy gyerekek között lehetek, feltöltődök közöttük és rengeteget tanulok én is tőlük. Szeretem, hogy folyamatosan fejlődhetek, motiválhatjuk egymást. Szeretem, hogy a szülők lelkesedése rám is átragad, ami arra ösztönöz, hogy további ötletek, módszerek után kutassak, újítsak.

A személyes angol foglalkozások mellett online is próbálom „tanítani” a szülőket, segíteni, támogatni őket, hogyan tudják ők maguk otthon gyermeküket az angol nyelvben fejleszteni. Heti terveket, szólistákat, letölthető anyagokat osztok meg velük, otthoni angolozást segítő csomagokat és online magazint írok, így akik nem tudnak hozzám járni, azok is kapnak otthoni segítséget az angolozáshoz. Elindítottam egy videoblogot is, amiben az angol mondókákat tanítom meg a szülőknek, illetve ilyen formában válaszolok a kérdéseikre. Ezt is Míra alvásidejében, bár mivel ez kicsit macerásabb, ebből kevesebb készül, mint az írott bejegyzésekből. Ismeretlenül is nagyon sok pozitív visszajelzést kapok a szülőktől, ami további fejlődésre ösztönöz.

Vállalkozás vs. gyereknevelés

A legtöbben sajnos úgy gondolják, hogy anyaként ne legyen valaki vállalkozó, mert azzal a „gyerektől veszed el az időt…” Szerencsére az én hátam mögött maximális támogatás van, a férjem, a nagyszülők mind bevonhatók, szívesen vigyáznak Mírára.  Férjem a legnagyobb segítőm, mert amellett, hogy foglalkozik a kislányunkkal, besegít a házimunkába, és elnézi, ha épp kicsit káoszosabb a konyha, mert anya blogbejegyzést írt, emellett pedig tanácsokat ad a vállalkozásomhoz és észhez térít, ha kevésbé reálisan gondolkodom. Igazán hálás vagyok neki ezért. Mindig is pörgős életet éltem, szervezkedtem, tanultam, nem volt igazán nyugis időszak az életemben, így érzem jól magam. A kislányom már beleszületett ebbe a helyzetbe, tudja, hogy anya „multifunkciós”. Egyébként pedig Míra alvásidejében dolgozom, ekkor tudok hírleveleket írni, blogbejegyzést, pályázatot, online csomagokat, könyvet stb. Általában reggel 7-9 között, illetve délután 2-3 között, amíg ő édesen alszik, vagy nem, de akkor ugye borul minden… Amikor pedig foglalkozásokat tartok viszem magammal őt is, illetve ha az iskolásokhoz megyek, akkor számíthatok a nagyszülők segítségére. Nélkülük nehezen menne. Az a jó vállalkozásomban, hogy a gyermekemmel együtt fejlődik, s mivel a közös élményeinkről is szól, ezért őt is be tudom vonni, vihetem magammal angolozni.

Persze vannak nehézségek is, ez nálam leginkább abból adódik, hogy egy kis városból indítottam útjára a vállalkozásomat. Mások a szülői igények, nem annyira elfogadott a téma, amivel foglalkozom, és persze kevesebb a gyerek is, ami azért jelentősen befolyásolja a csoportjaim létszámát. Mára már ezt is megtanultam elfogadni és megtalálni azokat a szülőket – akár Mór vonzáskörzetén kívül is – akiket érdekel a korai nyelvoktatás témája. És persze ezért nyitottam az online világ felé, hiszen a csomagokat és könyvet bárki megrendelheti az országhatáron belül is. Itt Móron és Pusztavámon pedig van egy nagyon szuper csapatom, akik lelkesen jönnek minden egyes alkalommal és igazi barátságok is kötődtek már így egy-egy foglalkozás kapcsán. És persze a gyerekeknek is és az anyukáknak is jót tesz a közösség.

Szeretném megmutatni az otthon levő anyukáknak, hogy a 24 órába (néha szűken), de belefér az is, hogy magunkkal, a saját álmainkkal is foglalkozzunk. Mióta anya lettem, még jobban igénylem, hogy mással is foglalkozhassak. Eleinte lelkiismeret-furdalásom volt emiatt, aztán később rájöttem, hogy mindenki profitálhat abból, ha anya is követheti az álmait. A lányom születése óta pedig még több lelkesedéssel folytatom a vállalkozás körüli teendőket, hiszen neki is szeretnék példát mutatni, ráadásul a tevékenységem is szorosan kapcsolódik hozzá, tulajdonképpen a vele való angolos tapasztalatok viszik előre a vállalkozásomat, s ezekből a többi szülő is ötletet meríthet. Tudom, hogy ezek a dolgok az ő életére is kihatással lehetnek.  Minden Anyukának üzenem: Szabad nagyot álmodni, s azt meg is valósítani!

Fürész-Mayernik Melinda

Web: angolkalauz.hu

Facebook: https://www.facebook.com/angolkalauz

Vállalkozása előtt: matematika-angol szakos tanító a helyi általános iskolában

Vállalkozó: 2011 óta

Másfél éves kislány édesanyja